Főoldal Információ Akciós termékek Hírlevél Kosár Kapcsolat
Vakrámázott vászon képek
- Gustav Klimt (aranyozott)
- Gustav Klimt
- Claude Monet
- Alfred Sisley
- Vincent Van Gogh
- Csontváry Kosztka T.
- Munkácsy Mihály
- Magyar festők művei
- Marc Chagall
- Wassily Kandinsky
- Joan Miro
- Pierre-Auguste Renoir
- Camille Pissarro
- Tamara De Lempicka
- Paul Cezanne
- Amedeo Modigliani
- Pablo Picasso
- Toulouse-Lautrec
- Paul Gauguin
- Egon Schiele
- Edgar Degas
- Salvador Dali
- Alphonse Mucha
- Jan Vermeer
- M. C. Escher
- Vettriano
- Modern
- Festők 15-16. század
- Festők 17-18. század
- Festők 19-20. század
- Mediterrán hangulat
- Virágok, csendéletek
- Régi plakátok
- Absztrakt képek
- Többrészes vászonkép
Papírképek
- Gustav Klimt
- Claude Monet
- Alfred Sisley
- Vincent Van Gogh
- Pierre-Auguste Renoir
- Cezanne
- Schiele
- Chagall
- Klee
- Kandinsky
- Miro
- Tamara de Lempicka
- Pablo Picasso
- Toulouse-Lautrec
- Salvador Dali
- Alphonse Mucha
- Egyéb festők
- Magyar festészet
- Csontváry Kosztka T.
- Vettriano
- Egyéb
Bejelentkezés után veheti igénybe a szolgáltatást!
Gustav Klimt: ÉletfaGustav Klimt: Életfa
25400,- Ft
Csontváry 2017 falinaptár, 13 laposCsontváry 2017 falinaptár, 13...
2540,- Ft
Gustav Klimt: Hölgy legyezővelGustav Klimt: Hölgy legyezővel
20320,- Ft

 

 

Az allergia fogalma

Az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre. A védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál.

Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe. Általában gyengébb panaszokkal kezdődik (pl. orrfolyás, csalánkiütés, nyelvzsibbadás), de szakszerű kezelés hiányában a beteg állapota rosszabbodhat, akár súlyos asztma vagy anafilaxiás sokk is kialakulhat belőle.

 

A leggyakoribb allergiás megbetegedések

- szénanátha (pollenallergia)
- egész éven át tartó allergiás nátha (pl. házipor-atka által kiváltott allergia)
- allergiás eredetű asztma
- atópiás ekcéma
- allergiás eredetű csalánkiütés és az azt helyenként kísérő angioödéma (arcot és légutakat érintő vizenyősség)
- anafilaxiás sokk (heves allergiás reakció pl. rovarcsípésre, penicillinre, egyes élelmiszerekre)
- ételallergia

Mi az atópia?
Az atópia öröklött vagy a kisbaba környezetének következtében (kisdedkorban) kialakult hajlam bizonyos típusú allergiás reakciók (tünetek) későbbi kialakulására.
Az atópiás egyének fokozottan érzékenyek a környezetükben előforduló allergénekre (ételek, virágporok, állatszőr, poratka stb.), hajlamosak ezekre ellenanyagot termelni és különböző allergiás betegségekkel reagálni. Az allergiás tünetek első megjelenése általában egy-egy adott allergén fokozott koncentrációjával való találkozáskor várható. A tünetek bármely életkorban megjelenhetnek. Az atópia egyrészt a génekben öröklődik, másrészt nagy szerepet játszik a környezet is. Így döntő jelentősége van annak, hogy mi történik az emberrel a születés utáni első években.
Becslések szerint legalább húsz különböző gén felelős az atópiás hajlamért. A végeredmény a sok kisebb hatás összegződéséből jön létre. Nincs két teljesen egyforma atópiás személy, mert e húsz gén lehetséges variánsainak kombinációja mindegyikünknél más (így két atópiás egyén tünetei sohasem teljesen egyformák). Egyeseknél nagyon erős, másoknál csak enyhe az allergiás hajlam - az előbbieknek sok a "rossz" génjük, az utóbbiaknak csak legfeljebb néhány van. A gyermek génállománya felerészt az anya, felerészt az apa génjeinek véletlenszerű keveredéséből jön létre. Nem lehet eldönteni, hogy mely géneket kitől örökli. Ha csak az egyik szülő atópiás (allergiás), akkor az öröklődés valószínűsége 20-60 % között mozog, ha mindkettő, akkor ez 50-80 %, vagy még magasabb. Szerencsés esetben a gyermek az allergiáért felelős génjeit a nem atópiás szülőtől örökli. Az allergiáért felelős gének mindenkiben jelen vannak, az egészséges emberek szervezetében is, de csak olyan arányban, ami nem okoz tüneteket - egyenlőre.
Ahogy az emberiség életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára, már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ez magyarázza azt, hogy miért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő a betegség.

 

Az allergia terjedése

Az allergia a civilizált emberek betegsége, mivel:
- egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban,
- egyre több az adalékanyag, ételszínezék és tartósítószer ételeinkben,
- egyre magasabb az élelemmel szervezetünkbe jutó növényvédő szerek mértéke, a műtrágyák maradéka, valamint a hússal és tejtermékkel megevett takarmány-kiegészítők, hormonok és antibiotikumok (amit az állatgyógyászatban használnak) szintje,
- egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag (pl. poratka, gombaspóra, formaldehid) a lakások levegőjében, ami az egyre jobb szigetelés miatt csakis gyakori szellőztetéssel távozhat(na),
- egyes időszakokban nagyon magas szintű az allergizáló pollenek száma a levegőben (pl. parlagfű), valamint a városok közlekedési és ipari légszennyezési adatai is riasztóak.


Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel, ezért az immunrendszer könnyen legyengül. A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük. Célszerű, ha óvjuk gyermekeinket a vegyszerektől és a túlzott szennyeződésektől, de engedjük, hogy szervezetük megtapasztalja a természeti környezetet.

További allergiára hajlamosító tényzők:
- az anya dohányzása terhesség alatt vagy után,
- az RS-vírusfertőzés csecsemőkorban,
- ritkán szellőztetett lakás, belvárosi lakás (szennyezett levegő),
- antibiotikum szedése az első két életévben,
- korai tápszeres táplálás vagy túl korai elválasztás,
- túl korán bevezetett allergizáló élelmiszerek a kisgyermekek étrendjébe.

Sajnos egyfajta allergia megjelenése esetén mással szemben is megnő az allergia valószínűsége. Ha valakinél megjelenik az allergia valamely allergénre, valószínű, hogy hamarosan másra is allergiás lesz, ill. megfelelő kezelés híján tünetei súlyosbodnak. Ennek mérséklése érdekében az egyik legfontosabb tennivaló a betegség korai gyermekkorban történő felismerése és az egész emberre kiterjedő kezelés.

 

Az allergia kezelése gyógyszerekkel

Az allergia szisztémás gyulladásos betegség, ami a különböző szerveken változó erősséggel nyilvánulhat meg.
Ha az allergéntől nem tudunk megszabadulni, szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés (tabletta, orrspray, szemcsepp, inhalátor, injekció):
- kromoglikátok az allergiás reakció megelőzésére,
- antihisztaminok az allergiás reakció által előidézett gyulladás megelőzésére,
- szteroidok a gyulladás enyhítésére (lásd a Szénanátha kezelésénél lejjebb).


Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is. A hagyományos gyógyszeres kezeléssel nagyon jó hatás érhető el optimális körülmények között. Ehhez azonban szükséges a beteg együttműködése is, valamint a megelőző gyógyszeres kezelés szigorú betartása. Egyes allergiás betegségek (pollen, poratka, gombaspóra, rovarcsípés) ellen hatékonyan alkalmazható az immunterápia (lásd lejjebb).

 

Az allergia kezelése immunterápiával

Az allergia gyógyszeres kezelésének hatékonysága nagyon jó, de az allergiás gyulladás hátterében zajló kórtani folyamatok okát nem kezeli. Az immunterápia ezzel szemben befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és a természetes kórlefolyást is módositja.

Az immunterápia hatásmechanizmusának lényege, hogy megtanítja a szervezetet (immunrendszert) másként reagálni egy adott allergénre. Az allergizáló tényező növekvő töménységű folyamatos adagolásával az immunrendszert hozzászoktatják a problematikus allergénhez.
A kezelésnek ezt a formáját specifikus immunterápiának vagy deszenzitizálásnak nevezzük. Többféle formája létezik, egyes fajtáit (injekciózás)
csak ott lehet alkalmazni, ahol rendelkezésre áll adrenalin injekció és az újraélesztés feltételei is adottak. Magyarországon allergológiai szakrendelésen végzik.

Másik fajtája, a szájon át történő adagolás házi körülmények között alkalmazható, gyermekek számára is. Ebben az esetben az allergénkivonatot cseppek vagy tabletta formájában kapja a beteg. Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny, lassan emelkedő dózisokban, megfelelő időt hagyva a szervezetnek a hozzászokáshoz. Az előírásnak megfelelő számú és erősségű cseppeket az üvegből általában a nyelv alá kell csepegtetni kezdetben naponta, később hetente párszor. A kezelés két lépcsőből áll: a bevezető kezelés fokozatosan emelkedő adagokból áll. Az adagolás naponta emelkedő mennyiségekkel történik, egészen a fenntartó kezelés adagjának eléréséig, a fenntartó kezelés adagjai állandóak.
A kúrát általában 3 éven át ismételni kell. Pollenérzékenység esetén az immunterápia elkezdésének ide
ális hónapja az immunterápiás cseppek dobozán van feltüntetve. Ez gyártótól és a pollenszórás idejétől függően változó lehet. Egész évben fennálló szénanátha esetén (pl. poratka) az immunterápia bármikor elkezdhető. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző allergén anyaghoz, és a szervezetbe jutáskor nem okoz panaszt.

Az immunterápia elsősorban a levegőben lévő allergének (pollen, poratka, gombaspóra) ellen hatékony. Jól reagálnak az immunterápiára azok, akiknél az orrot és szemet érintő közvetlen allergiás reakciók lépnek fel (szénanátha, kötőhártya-gyulladás).
A háziporatka-allergiás asztmás gyermekeknél a specifikus immunterápia javíthatja a légúti tüneteket és csökkentheti az anti­asztmatikumok iránti igényt, valamint megelőzheti az újabb allergének okozta érzékenységet is.

Jól kezelhető a rovarcsípés-allergia is. Mindenkinek meg kell kapnia az immunterápiát, akinél már lezajlott rovarcsípés okozta súlyos súlyos szisztémás reakció. Az immunterápiával kezelt betegek nagy részénél nem alakul ki többé szisztémás reakció rovarcsípés hatására. A többieknél, akiknél nem lesz teljes a védelem, a reakció súlyossága nagymértékben csökken, és sokkal kisebb lesz az életveszély kockázata.


Az immunterápia klinikai hatékonysága igazolt, azonban még nem terjedt el.
Az allergiás betegek többsége csak gyógyszeres kezelésben részesül, az allergénspecifikus immunterápia lehetőségét kevés betegnek ajánlják fel. Az immunterápia költségeit hazánkban sajnos nem támogatja a TB, ezért mindenki tájékozódjon az allergológusánál és az interneten, melyik készítményt kaphatja meg a legkedvezőbb áron.

Nem alkalmazható immunterápiás készítmény súlyos immunhiány esetén, rosszindulatú betegségekben, súlyos asztma esetén, autoimmun betegségekben,
és folyamatban lévő béta-blokkoló kezelés esetén. Terhesség és szoptatás ideje alatt immunterápia elkezdése nem javasolt.

 

Az allergia kezelése kiegészítő, természetes gyógymódokkal

Vannak, akik idegenkednek a gyógyszerektől, vagy úgy érzik, hogy az orvosok által felírt szerek nem segítenek rajtuk. Számos allergiás beteg keres fel természetgyógyászt, panaszaik enyhítése céljából. Egyesek allergiás tüneteire hatásosak bizonyos természetes gyógymódok, másoknál ugyanez nem segít. Mégis érdemes kipróbálni ezeket, hátha segítenek a tüneteken.
A természetgyógyászat filozófiája szerint a szervezet képes saját energiájával önmagát meggyógyítani. Támogatja a szervezet belső egyensúlyra törekvését, és javíthat a beteg egészségi állapotán. A természetgyógyászat nem egy-egy szervre, hanem a test és lélek egészére koncentrál. Egyidejűleg próbálja megszüntetni a betegség kémiai, mechanikai és lelki okait. A természetgyógyászati módszerek általában nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak.
Ha természetgyógyászhoz fordulunk, mindig ragaszkodjunk az engedéllyel rendelkező és leinformálható orvos-természetgyógyászhoz. Magyarországon bizonyos természetgyógyászati tevékenységeket - pl. homeopátia, méregtelenítés - csak végzett orvos végezhet. A korábban folytatott szakorvos által előírt hagyományos kezelést egyik napról a másikra ne hagyjuk abba, a gyógyszerek csökkentése előtt mindig konzultáljunk az allergológus szakorvossal.

Akupunktúra
Ősi kínai felfogás szerint a chi-nek nevezett "életenergia" az egészséges testben szabadon és harmonikusan áramlik, így fejti ki a szerveket tápláló és védő hatását. Betegség akkor alakul ki, ha a chi áramlása akadályba ütközik, vagy egyensúlya felborul. A chi a meridiánoknak nevezett csatornákon áramlik a testben. Ezek többsége függőlegesen halad (a fejtetőtől a talpig). Az akupunktúrás tűk beszúrási pontjai a meridiánok mentén találhatóak. A beszúrt tűk mennyisége és helye egyénenként változó. A meridiánok egyes szakaszai nagyjából idegek vagy erek mentén haladnak, de azokat nem követik pontosan. Az akupunktúrás pontok közül több is a főbb idegvégződések közelében vagy a mélyebben fekvő nyomásérzékelő receptorok felett helyezkedik el.
A chi-áramlás zavarainak felismerésével és korrigálásával gyógyíthatóak a már kialakult betegségek, és megelőzhetőek a kezdeti stádiumban lévők.
A chi áramlása a pulzusok gondos mérésével történik. A pulzust nem csak egy, hanem a test több helyén is mérik. A pulzust minden kezelés előtt, és a kezelések alatt is bizonyos időközönként ellenőrzik, hogy megállapítsák a chi-áramlás változását.
Az akupunktúra egyik feltételezhető működési mechanizmusa a vegetatív idegrendszer aktivitásának befolyásolása. A vegetatív idegrendszer nemcsak a szívritmust és a légzést, hanem a hörgőfal izmainak feszességét is szabályozza. Emiatt az akupunktúrát alkalmazni lehet például asztmás betegeknél, bár csak átmeneti hatása van (a hörgők kitágítása).
Az akupunktúra nem használ mindenkinek, de van olyan allergiás beteg, aki hetekig vagy hónapokig tünetmentessé válik kezelés után. Szezonális szénanáthás beteg az allergizáló pollen megjelenése előtt 4-6 héttel kezeltesse magát, mert a legjobb gyógyhatás így érhető el.

Hipnoterápia
A hipnózist gyakran használják bizonyos betegségek, pl. atópiás ekcéma és az asztma kezelésekor.
"A hipnózis egy olyan megváltozott tudatállapot, amelyben a beteg fogékonyabb a szuggesztióra, és amelyben megnyílik a tudatos és a tudatalatti közötti átjáró."A hipnoterápia alatt az önálló akarat megmarad, egyetlen hipnotizált személy sem kényszeríthető olyasmire, amit ellentétben állna akaratával. Miközben a beteg észlelheti tudatállapotának megváltozását, továbbra is tisztában van mindazzal, ami vele történik és körülötte elhangzik. A hipnózis hatására a tudatállapotban bekövetkező változás pontos folyamata jelentős egyéni eltéréseket mutat. Egyesek sokkal könnyebben hipnotizálhatóak, mint mások, és mélyebb hipnózisba kerülnek.Megfelelő módon a gyermekek is hipnotizálhatóak.
A hipnoterápia egészen rövid is lehet (mindössze néhány kezelés). Ilyenkor a terapeuta olyan szuggesztiót alkalmaz, amelynek célja a relaxáció elősegítése, továbbá az ingerek tudatosulásának befolyásolása (pl. atópiás ekcémánál az, hogy a bőrt hűvösnek és simának érezzük), valamint a káros szokások (pl. ekcémás bőrnél a habituális vakarózás) megváltoztatása.
Hosszabb kezelést igényel a tudatalattiba került (elfojtott) emlékek felidézése, mely segít a betegnek abban, hogy mélyebb és átfogóbb bepillantást nyerhessen érzelmi problémáiba. Ez sok elemében közös a pszichoterápiával és csak képzett pszichoterapeuta végezheti.
A hipnózis jótékony hatású lehet bizonyos betegségek, pl. atópiás ekcéma és az asztma kezelésekor.


Homeopátia
Alapelve, hogy egy anyag, ami egy bizonyos tünetcsoportot idéz elő, megfelelő módon alkalmazva ugyanezeket a tüneteket gyógyítani is tudja. A homeopátiás orvosságok alapjául szolgáló természetes anyagokat többnyire növényekből és ásványokból nyerik. A homeopátiás készítményt úgy állítják elő, hogy az alapvető hatóanyagot vízben feloldják, majd ezt az oldatot több lépésben még tovább higítják. Minden egyes higításnál egy speciális rázó-ütögető technikát (potenciálás) alkalmaznak.
A klasszikus homeopátiában a homeopata orvos az összes tünetünket (allergiás panaszok és az esetleges egyéb tüneteket is) mérlegeli, és összeveti egyéb jellemzőinkkel (pl. fizikai megjelenés, pszichológiai vonások). Ezután kiválaszt egy olyan anyagot, amely maximális eredetű dózisban a fennálló tünetekhez és jellemzőkhöz hasonlókat idézne elő. Emellett tanácsokat ad az étrendre, testmozgásra, alvásra és az allergének elkerülésére vonatkozólag. A komplex homeopátia alkalmazásakor a beteg a homeopátiás gyógyszerek mellé gyógynövénytartalmú orvosságokat is kap.


Kineziológia
A szervezetben található gócok oldásával foglalkozik. A terapeuta gyengéd, finom érintésekkel keresi meg a baj pontos helyét, amit az érintésre adott izomválaszok árulnak el. Az érzelmi stresszoldással és a probléma feldolgozásával oldódnak a negatív gócpontok és energiablokkok.

Barlangok, sószoba, termálvíz, klímaterápia
A por- és pollenmentes (mivel relatív páratartalma közel százszázalékos) barlangi levegő enyhíti a légúti allergiás panaszokat. A felszíni levegő a karszt repedésrendszerén átszivárogva megváltozik, megszabadul a szilárd szennyezőanyagoktól és baktériumtartalmától, ionizálódik, telítődik vízgőzzel és vízben oldott ásványi anyagokkal. A barlangi levegő kálcium- és magnéziumtartalma enyhíti a nyálkahártya-gyulladást. A magas páratartalom segíti a váladék kiürülését. A magasabb szén-dioxid-tartalom fokozza a légzés intenzitását. Az allergiás légúti panaszokra kedvező hatású a sóbarlangok levegője is. Magyarországon nincsenek ilyen jellegű képződmények, ezért ún. sószobák kialakításával helyettesítik azokat. A sószobában telített sóoldatot párologtatnak, mely csak természetes ásványi anyagokat tartalmaz. Az oldatot zárt térben , edényekbe töltve párologtatják, így nő a relatív páratartalom. A beszívott levegővel a felszabadult anyagok a légzőszervek felületére tapadnak, és kifejtik kedvező hatásukat. A sószoba-kúra az ekcémás bőrre is kedvezően hat. A sóterápiát mindig orvosi vizsgálat előzi meg, mivel nem minden betegségre alkalmazható.
A termál- és gyógyfürdők vize sajnos kedvezőtlen hatású a különféle allergiás bőrbetegségekre. Kivétel egyes termálfürdők jódos-brómos-konyhasós-hidrogénkarbonátos termálvize, mely kedvezően hat az ekcémára, a pikkelysömörre és a psoriasisra. Mindenféle kúra csak orvosi ellenőrzés mellett javasolt.
A tiszta hegyi levegőn (1500 m felett) és a sós levegőjű pollenmentes tengerparton eltöltött hosszabb időszak nagyon kedvező hatású az allergiások (pollen, házipor) és asztmások számára.

 

A szezonális (időszakos) szénanátha

A beszívott levegő a benne lévő allergén pollenekkel először a felső légutakba, az orr- és szájüregbe kerül, ahol erős immunreakció jön létre. Tünetei tartósan fennállva nagyon kellemetlenek. A pollen folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, ezért az váladékot termel. Szélsőséges esetben a termelt váladék napi mennyisége elérheti a több litert is. Az orr- és szájüreg az arcüregen keresztül összeköttetésben áll a szemmel és füllel is, így a pollenek ezeket is irritálják.

A szénanátha általános tünetei:

Orr-, száj-, torok- és szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás és -dugulás, kivörösödött és könnyező szem, szemviszketés. Ritkábban előfordulhat torokszárazság, forróságérzet, szemhéjduzzadás, fülfájás, hallójárat-viszketés, bőrkiütés, gyomorbántalom, hüvelygyulladás, migrén, vesegyulladás, izületi bántalmak.
Az orrdugulás az orrnyálkahártya és az orrkagylók ereinek kitágulása következtében alakul ki. Az orrviszketést az orrnyálkahártya érző idegvégződéseinek közvetlen ingerlése, valamint az összeérő orrkagylók és az orrüregben lévő sok váladék okozza. A tüsszögés az orrviszketéshez hasonló okból jön létre. Tüsszentéskor a levegő több száz km/óra sebességgel áramlik, a kísérő hangjelenség felnőtteknél a 100 decibelt is meghaladhatja. Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg- és középfülgyulladás. Mindkettő úgy alakul ki, hogy az orrnyálkahártya megduzzadása következtében az orrmelléküregek és a fülkürt természetes nyílásai elzáródnak, majd a váladék pangása, a rossz szellőzés miatt az üregek befertőződnek. Az esetek nagy százalékában társul a szezonális allergiás náthához a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is. Csaknem minden szénanáthás betegnél előfordul legalább enyhe formában. Az adott allergén szezonjában a szem viszketni kezd, a kötőhártya vérbő lesz és vízenyősen duzzadttá válik. Az erős könnyezés okozta homályosabb látást leszámítva látászavar nincsen. A pollenérzékeny betegek nagy része valamilyen gyümölccsel vagy zöldséggel szemben is allergiás reakciót produkálhat (lásd Keresztreakciók lejjebb).

Az egészséges orrműködés
Az orrüreg felszínét nyálkahártya fedi, amelyben számtalan, nyákot termelő sejt és mirigy található. Naponta több deciliter nyák termelődik, ami bevonja és nedvesen tartja az orr belső felszínét. Az orrnyálkahártya és az orrkagylók ideg- és érellátása nagyon gazdag, és ezek az erek gyors tágulásra és összehúzódásra képesek. Az orr tágassága és átjárhatósága néhány másodperc alatt jelentősen változhat. Az orron át belélegzett levegő sosem olyan ideális, hogy azonnal a tüdőbe kerülhetne. Az orr tisztítja, pormentesíti, melegíti és párásítja a belélegzett levegőt. Az orr belső felszínét borító nyákszőnyeg a garat felé szállítja az orrváladékot és a benne megtapadt szennyező anyagokat.

Allergiás reakció az orrnyálkahártyán
A levegőben lévő allergének a belélegzett levegővel bejutnak az orrüregekbe. Az orrjáratokban lévő turbulens áramlás miatt a 10-20 mikronnál nagyobb szemcsék az orrnyálkahártyára csapódnak. Amikor ezek a nyálkahártya alsóbb rétegeibe jutnak, az allergiás betegeknél bonyolult immunológiai folyamat indul be. Az orrnyálkahártyán keresztül bejutó allergén az itt található hízósejtek felszínéhez kötődő ellenanyaggal 15-20 perc alatt kapcsolatba kerül, aminek következtében hisztamin és ahhoz hasonló anyagok szabadulnak fel. Hatásukra az orr erei kitágulnak és áteresztőbbé válnak, az orrnyálkahártya megduzzad, a nyáktermelő mirigyek működése fokozódik, az orrnyálkahártyákon található idegvégződések izgalomba kerülnek. 8-10 óra múlva gyulladásos sejtek vándorolnak erre a területre, amelyek krónikus gyulladást idéznek elő az orrnyálkahártyában.

 

A leggyakoribb időszakos szénanáthát kiváltó allergének:
parlagfű, fekete üröm, fűfélék, nyári gyomok, macskaallergén, kutyaszőr.

A szénanáthát az egyszerű megfázástól az különbözteti meg, hogy annak tünetei pár nap alatt elmúlnak, a szénanátha viszont tartósan kínozza a beteget. Több éves "szénanáthás tapasztalat" után a beteg jól meg tudja különböztetni a tünetei alapján a két betegséget. Az orrfolyás mellett megjelenő kínzó szájpadlás-, orr- és szemviszketés egyértelműen a szénanátha jele.

A tüneteknek az életminőségre kifejtett hatása szerint az allergia lehet enyhe (ha az alábbiak mindegyike fennáll: zavartalan alvás, zavartalan napi aktivitás valamint sport és pihenés, nem korlátozott munkahelyi vagy iskolai teljesítmény, a tünetek nem okoznak komoly gondot), illetve lehet közepes/súlyos (ha az alábbiak közül legalább egy fennáll: alvászavar, akadályozott napi aktivitás valamint sport és pihenés, csökkent munkahelyi vagy iskolai teljesítmény, a tünetek komoly gondot okoznak).

Az allergiás nátha gyógyíthatatlan, tünetei viszont jól kezelhetőek. Fontos az adott növényfaj pollenjére végzett vizsgálat (pl. bőrpróba). Legfontosabb az allergizáló pollenek beazonosítása és elkerülése. Ha az elkerülése nem lehetséges, szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés.

A szénanátha legtöbb formájában jól beválik az antihisztaminokkal való kezelés. A szedése során fellépő álmosság idővel többnyire enyhül, ellenkező esetben ki kell próbálni egyéb (újabb fejlesztésű, nem szedatív) készítményt. A tabletta mellett az orvos a szénanáthás betegnek felírhat antihisztamin tartalmú orrspray-t vagy szemcseppet is. Mindig kérdezze orvosát a legújabb fejlesztésű gyógyszerekről! A vény nélkül kapható antihisztaminok nem feltétlenül a leghatásosabbak. Szénanáthás beteg minden évben időben (pollenszezon előtt) szerezze be orvosától a megfelelő gyógyszereit, ne várja meg a tünetek jelentkezését!
Az intranazális kortikoszteroidok (szteroidos orrspray-k) az allergiás nátha kezelésében használt hatékony gyulladáscsökkentő gyógyszerek. A nazális szteroidok rendszeres használatával lényegesen csökken az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés. Bár a lokális szteroidok alkalmazásakor kismértékű felszívódás mindig kimutatható, az alkalmazott alacsony dózisoknak és a legújabb hatóanyagok igen csekély mértékű felszívódásának köszönhetően a csak szteroidos orrspray-vel kezelt betegeknél káros mellékhatás szteroid használatából fakadóan gyakorlatilag nem mutatható ki.
Klinikai tanulmányok igazolják a fiziológiás sóoldattal történő rendszeres orrzuhany jó hatását. A mosás célja az allergénrészecskék és az orrváladék eltávolítása, ami által mérséklődnek a tünetek. Csecsemő- és kisgyermekkorban a gyógyszeres kezelés lehetőségei még korlátozottak, fontos szerepe van az orrzuhany mellett az orrszívásnak is.

A szénanátha kezelését ne hanyagoljuk el
, hiszen a rosszul kezelt szénanátha számos betegség kifejlődéséhez illetve rosszabbodásához is vezethet (akut és krónikus orrmellék- ill. arcüreggyulladás, orrpolipózis, hallásromlás, alvási apnoe).

A szénanáthásoknál gyakori orrdugulás miatti szájlégzés asztmás tünetekhez vezethet és fokozza a bronchialis hiperreaktivitást. A szénanáthás betegnek figyelnie kell, hogy vannak-e (enyhe) asztmás tünetei: száraz köhögés fizikai terhelés során vagy éjszaka, előfordul-e köhögés vagy enyhe nehézlégzés hideg levegő, cigarettafüst vagy erős szagok hatására. Ha ilyen tüneteket észlel magán, érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel a rejtett vagy szezonális asztmás állapot légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható. Jelenleg az enyhe asztma felismerése és megelőző kezelése a legjobb módszer az asztma kialakulásának megelőzésére.

A virágpor a legnehezebben kivédhető allergén.
Nyári napokon a talajról felszálló meleg levegő rengeteg virágport visz magával a légkör felsőbb rétegeibe. Napnyugta után a levegő lehűlésével a pollenek lassan visszahullanak a földre. Ez okozza sokaknál az éjszakai rosszullétet, asztmás rohamot. A különféle növények pollenkibocsátása nem ugyanarra a napszakra esik. Van, ami reggel szórja szét (fűfélék), van, ami délután (nyírfa). Minden növényre igaz, hogy napsütéses napon szórják virágporukat, felhős napokon a pollen felgyülemlik a virágokban, amik a következő verőfényes napokon nagy tömegű virágport bocsátanak a levegőbe.
A virágporszemcsék viszonylag nagyok és súlyosak, így huzatmentes lakásban 4-6 óra alatt leülepednek a földre.
Némelyik növénynek nemcsak a virágpora, hanem illóolaja is allergizál (nyírfa), ezt csak aktív szenes maszkkal vagy légtisztítóval lehet kivédeni.
A városok és a vidék pollenkoncentrációja között nincs sok különbség. A tengerpartok a part felől fújó szélnek köszönhetően általában pollenszegények. Pollenszegények a hegycsúcsok, hegygerincek. A mély völgyekben viszont nagyon megnőhet a koncentráció!

Tanácsok pollenszezonra:
Ha gyermekünk szeme váladékozik vagy kipirosodik, vagy tartósan folyik az orra, gondoljunk az allergiára, csináltassunk bőrtesztet.
Időben (az allergológus orvos tanácsa szerint) kezdjük el az antihisztaminok és az egyéb orvos által felírt gyógyszerek, orrspray-k használatát. Az immunterápia elkezdése hónapokkal az allergizáló pollen szórása előtt lehetséges, a pollenszezon közben már nem.
Pollenszezonra időzítsük a (külföldi) nyaralásunkat. Magyarországon pollenszezon idején utazzunk a hegyekbe. (Parlagfűszezonban a Balaton környéke az egyik legpollenszennyezettebb terület az országban!).
A lehető legkevesebbet tartózkodjunk a szabadban, ha pollenszennyezett területen élünk. Kerüljük a szabadtéri munkavégzést (fűnyírás, kertészkedés), szabadtéri sportolást, kirándulást.
A lakás és autó ablakait tartsuk zárva.
Szezon idején csak hajnalban szellőztessünk, amikor kisebb a levegőben a koncentráció.
Ha nagyon szennyezett területre megyünk, ne szégyelljük használni a pollenszűrős maszkot.
Az orrlyukakba tehetünk egy kevés vazelint, amelybe a pollenek nagy része beleragad. Akinek a pollenallergiája szemtüneteket is okoz, az viseljen (nap)szemüveget.
A kimosott ruhaneműt a lakásban szárítsuk, ne a szabadban. A levetett napi ruházatot ne tároljuk a hálószobában. Hazaérve váltsunk ruhát és mossunk hajat.
A lakásban ne legyen huzat és ne üzemeljen a ventillátor, mivel ezek felkavarják a pollent a padlóról és bútorokról. A bútorokat takarjuk le porvédő huzattal, amiket este óvatosan leveszünk és kimosunk.
Pollenszezonban ajánlatos a pollenszűrős (HEPA) jó minőségű légtisztító használata a lakásban éjjel-nappal, zárt ablakok mellett.
Pollenidőszakban háziállataink bundájukban behurcolják a virágport a lakásba. Allergiás személy ilyenkor ne simogassa őket. Mielőtt beengedjük a lakásba, egy nem allergiás személy alaposan kefélje ki háziállatunk szőrét.

 

Az allergia és a stressz

Felmérések szerint sok beteg az első allergiás tüneteinek megjelenése előtt stresszes időszakot élt át. A hosszan tartó stressz vagy szorongás alatt a szervezet gyorsabban használja fel a vitaminokat, nyomelemeket és szénhidrátokat, amik az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Hiányuk következtében csökken az immunrendszer hatékonysága, így nagyobb az esélye bármiféle megbetegedésnek. Az addig tünetmentes, viszont atópiás (allergiára hajlamos, vagyis latens allergiás) személy legyengült szervezete egy erős allergénkoncentrációval való találkozáskor az allergénekre (pl. penészgomba, pollen, poratka...) már allergiás tünetekkel reagál (pl. kialakul a szénanátha, ami ezután az adott allergénnel való találkozáskor mindig megjelenik).
Nemcsak a betegség kialakulásában, hanem a tünetek megnyilvánulásában is szerepet játszanak a lelki tényezők. Kellemetlenebb tünetek és gyakoribb rohamok várhatóak azoknál, akik túl sok feszültséggel, munkahelyi vagy magánéleti konfliktussal élnek.
Már a legkisebb gyermekek is ki vannak téve a stressznek, szorongásnak (pl. feszült légkör a családban, magas elvárások, túlterheltség, bántás és csúfolódás a közösségben, gátlásosság, félénkség). A tartósan stressznek kitett gyermekek az immunrendszer legyengülése miatt könnyebben betegednek meg, így az allergiás tünetek is előbb megjelenhetnek náluk.

Meglévő allergiánál segíthet a különböző stresszoldó technikák elsajátítása, autogén tréning.

 

Kinőhető-e az allergia?

A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek. A tünetmentesség nem jár feltétlenül az alapbetegség eltűnésével (pl. asztma esetén a betegek negyedénél az illető húszas-harmincas éveiben visszaesés következhet be).
Aki gyermekkorban asztmás volt, kerülje a dohányzást, füstös helyiséget, kerülje a hideg levegőn végzett megerőltető testmozgást, kerülje az allergénekkel dolgozó munkahelyet (fafeldolgozás, pékség, laboratórium), fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt.
Akinek már volt ekcémája, fokozottan ügyeljen a kozmetikumokra és szappanokra (használjon hipoallergén termékeket, rendszeresen hidratálja a bőrét).
A gyerekek egy része szigorú diétával idővel toleránssá válik az ételallergének iránt (a tej-, tojás- és szójaallergia megszűnhet, de a hal- és földimogyoróallergia általában megmarad).
A felnőttkorban kezdődő allergia általában nem múlik el
. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha kinövi. A beteg állapota azonban rendszerint nem súlyosbodik a kezdetihez képest, ha a lehetőség szerint környezetét allergénmentesen tartja.
Ételérzékenység esetén, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből, általában a tünetek teljesen elmúlnak. Ezután az élelmiszert ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel! A probléma bármikor visszatérhet.
Akinél előfordult már az anafilaxiás sokknak nevezett életveszélyes allergiás reakció, annak egész életében számítania kell kialakulására!

Mindig tartson magánál a betegségét ismertető cédulát, figyelemfelhívó karkötőt vagy medált az a beteg, aki:
- allergiás a latexre (gumikesztyű) ill. valamely általánosan használt gyógyszerre (penicillin);
- súlyosan allergiás a rovarcsípésre;
- hajlamos testmozgás előidézte anafilaxisra ill. ételallergia kiváltotta anafilaxiás sokkra;
- nagyon súlyos asztmarohamokkal küzd.

 

Keresztreakciók

A keresztallergia esetén a szervezet a különböző eredetű allergéneket azonosként ismeri fel, és velük reakcióba lép. A különböző, gyakran távoli fajokból származó allergének molekulamérete, biológiai funkciója és részben az összetétele hasonló.
Ha több antigén nagymértékben hasonlít egymáshoz, az antitest nem tud mindig különbséget tenni köztük, és így az antitest többféle antigénhez is kötődik. Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak különböző antigénjeik: aki egyfajta rákra allergiás, az nagy valószínűséggel minden rákra az, emellett a homárra, langusztára, kagylóra, osztrigára is. Aki allergiás a tyúktojásra, az valószínűleg minden madár tojására allergiás.
Közel állnak egymáshoz:
poratka és lisztatka, búza és rozs, fenyőpollen és fenyőmandula, parlagfű és napraforgó, alma és körte, burgonya és sárgarépa, őszibarack és sárgabarack és szilva és cseresznye.

A növények fehérjeszerkezetében található egy olyan aminosavakból álló rész, melynek felépítése több növényben azonos. Ez azt okozza, hogy a táplálékallergiával gyakran légúti tünetek járnak együtt. Aki allergiás a nyírfapollenre, az pollenidőszakban kerülje a következőket: alma, őszibarack, cseresznye, körte, spenót, sárgarépa, burgonya, kivi, paradicsom, kesudió, mogyoró, zeller. Aki allergiás a feketeüröm pollenjére az pollenszezonban kerülje: zeller, sárgarépa, petrezselyem, banán, alma, dinnye, kamilla, ánizs, koriander. Aki allergiás parlagfűpollenre, az pollenidőszakban kerülje: görögdinnye, sárgadinnye, cukkini, uborka, tökfélék, kamilla, banán, napraforgómag. Aki allergiás a fűfélék pollenjére, az kerülje: burgonya, földimogyoró, élesztő, borsó, paradicsom, avokádó, búza, bab, lencse, szója, édeskömény.

Előfordul azonban, hogy távoli rokonságban lévő fajoknál is fennáll a keresztreakció: Aki allergiás a földimogyoróra, az nagy valószínűséggel a dióra is.
Aki a diófélékre allergiás, az lehet a búzára, rozsra, mákra, mogyoróra, szezámmagra is. Aki a latexre, annál a gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék és a kivi is érzékenységet válthat ki.

Egyéb keresztreakciók:
házipar-atka - kivi, rákféleségek
mogyoró - szójabab, sárgaborsó, egyes hashajtó növényi kivonatok
tehéntej - marhaszőr
tojás - madártoll
rozspollen - rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab

 

Az allergia kialakulásának okai

A T-helper (Th) sejtek feladata az immunválasz irányítása. A többi immunsejt működését szabályozzák, utasítva őket, hogy mikor lépjenek működésbe, illetve mikor kerüljenek nyugvó állapotba.
A Th1 és a Th2 sejtek abban különböznek, hogy más-más típusú immunsejteket aktiválnak.

A Th1 sejtek irányítása alá tartozó immunsejtek között vannak azok, amelyek közvetlen támadást intéznek a célpont ellen, anélkül, hogy ellenanyagokat termelnének - ezek azok a sejtek, amik miatt kilökődnek a beültetett testidegen szövetek.
A várandós anya szervezete a terhesség idejére ezeket a Th1 sejteket "kikapcsolja". Ha nem kerülnének gátlás alá, elpusztítanák az anyában fejlődő magzatot is, vagy lassítanák fejlődését.
Mivel immunvédelemre ekkor is szükség van, a Th1 sejtek feladatát a terhesség idejére a Th2 sejtek veszik át.

A Th2 sejtek irányítása alá többek közt az IgE (vagyis az allergiát okozó) antitesteket termelő immunsejtek tartoznak. Az anya szervezetében a terhesség alatti hangsúlyeltolódás (a Th1 sejtek gátlása és az ezáltal kialakult Th2 dominancia) a magzat immunrendszerét is érinti. A méhlepényen át a magzat vérébe is bejutnak az immunrendszert "finomhangoló" hírvivő anyagok.
Közvetlenül a születés után az újszülött immunrendszerében ezért még mindig aktívabbak a Th2 sejtek, és gátoltak a Th1 sejtek.

A méhen belül kifejlődött Th2 irányba elkötelezett immunválasz a születés utáni antigénhatások következtében (baktériumok, vírusok, dohányfüst, csecsemő tápláléka, beltéri szennyező anyagok, pollen):

- vagy Th1 túlsúlyúvá alakul át és az egyén nem lesz atópiás (azaz allergiára hajlamos),
- vagy megmarad a Th2 dominancia és allergiás kórképek jelentkezése várható.

Valójában a lassabban érő, csak 12-18 hónapos korra kifejlődő Th1-immunválasz az, aminek függvényében eldől, hogy az egyén hajlamos lesz-e a későbbi allergiás kórképek és az asztma kialakulására.
Tehát az asztma és az allergia kialakulásának feltételezett oka a születéskor meglévő Th2-jellegű immunválasz Th1-jellegűvé történő átalakulásának elmaradása.

Sajnos az a környezet, ami a kisbabát a születése után körülveszi, nem ideális az allergiás hajlam kialakulásának elkerülése szempontjából:
- Egyfelől túlságosan steril, a csecsemő élete korai szakaszában kevés "kosszal" (pl. kerti földdel) találkozik. A talaj tele van ártalmatlan baktériumokkal (is), melyek betegséget nem okoznak, viszont az immunrendszert a Th1 sejtek serkentésére és a Th2 sejtek számának csökkentésére késztetik.
- Másfelől a kültéri és a beltéri levegő is túlságosan szennyezett (vegyszerek, gázok, füst), emellett ételeink is vegyszerrel és adalékanyagokkal vannak tele.

A csecsemőkori antibiotikum használat növeli az allergiahajlam kialakulásának kockázatát. Az antibiotikum hatására ugyanis visszaszorul a belek baktériumflórája, ami addig a Th2-választ gátolta, és e gátló hatás csökkenése miatt fokozódik a Th2 citokinek termelése. A feltételezés alapján, ha az antibiotikumos kezelés a Th2-Th1 átkapcsolás időszakában történik, akkor a a Th1-re való átállás nem történik meg és a Th2 dominancia továbbra is megmarad.

A kisgyermekben kialakult atópiás (allergiás) hajlam még nem jelent azonnal betegséget és nem okoz tüneteket. A tünetek csak bizonyos külső tényezők jelenlétében alakulnak ki.
Ha ismerjük ezeket a kiváltó külső tényezőket, és lehetőség szerint kerüljük őket
(pl. csecsemők megfelelő táplálása, dohányzás kerülése, hobbiállatok tartásának kerülése, poratkák redukálása a lakásban, túlfűtés és párologtatás kerülése, légtisztító használata),
akkor csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy gyermekünknél később allergiás betegség alakuljon ki, illetve késleltethetjük a betegség megjelenését, illetve lecsökkenthetjük az allergiát kiváltó tényezők számát (vagyis valószínűleg kevesebb dologra lesz allergiás, ha az első életévekben megfelelően tápláljuk és nem dohányzunk körülötte).


Mikor gondolhatunk kisgyermekünk esetében a már valószínűleg kialakult vagy az éppen kialakulóban lévő atópiás hajlamára:
- ha valamelyik szülő allergiás (bármire),
- ha a kisbabát valami miatt nem anyatejjel, hanem tápszerrel táplálták,
- ha a gyermek közelében dohányoznak (szülők, nagyszülők),
- ha a kisgyermek az első két életévében betegség miatt antibiotikumos kezelést kapott, vagy RS-vírusfertőzésen esett át,
- ha bármely szülő allergiás valamely pollenre (pl. parlagfű) és a kisbaba pollenszennyezett hónapban születik (pl. parlagfűnél július-augusztus-szeptember).

 

Az allergia kialakulásának folyamata

Az immunrendszer védi a szervezetet a fertőzésektől és a rákos sejtektől. Fő feladata, hogy felismerje a különbséget a szervezet saját sejtjei és az idegen anyagok között, valamint a veszélytelen és a veszélyes idegen anyagok között. Hibás működésének eredménye lehet az allergia és az autoimmun betegség (ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit is idegennek tekinti).

Az immunrendszer többféle immunsejtből áll, melyek egy része antitest (ellenanyag) képzésére képes.
Az antitesteknek fő típusai:
- IgE (normális esetben a nagyméretű paraziták ellen nyújtanak védelmet),
- IgA, IgD, IgG, IgM (bakteriális és vírusos megbetegedések leküzdését segítik).

A klasszikus allergia elsődleges oka az az immunreakció, melyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt (kivétel a lisztérzékenység, melynek kialakulásáért az IgG a felelős, a dermatitis herpetiformis esetében pedig az IgA antitestek a felelősek). Bármi, ami antitest-termelést vált ki, az antigén. Azokat az anyagokat, amik antitest termelést váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Minden allergén egyben antigén is. Egy-egy antitest normális esetben a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik. Mivel egy-egy antigénmolekula néhány apró részletében hasonlít egy másikra, előfordul, hogy az antitest tévedésből nem a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik (téves kapcsolás).
A hízósejtek szemcséinek tartályait hírvivő vegyületek töltik ki, elsősorban hisztamin. A hírvivő vegyületek utasításokat továbbítanak, így teszik lehetővé az immunsejtek összehangolt működést ( pl. megtámadni, mert veszélyes, vagy pihenj, nem veszélyes anyag). A hisztamin akkor szabadul fel, amikor a hízósejtek aktiválódnak és kiürítik magukból a tartályként funkcionáló szemcséket. Az aktivált hízósejtek leukotriéneknek nevezett hírvivő vegyületeket is elkezdenek termelni, melyek erősen gyulladáskeltő hatásúak.
Ezek szerint amennyiben a szervezet tévedésből azt a parancsot kapja, hogy a szervezetbe bekerült anyag veszélyes, felszabadul a hisztamin.
A hisztamin a sejtből kiszabadulva különféle reakciókat idéz elő:
- izomösszehúzódás a légutak falában, ami asztmás rohamot okoz,
- erek kitágulása,
- a hajszálérfal átereresztőképessége megnő, így immunsejtek kerülnek a környező szövetekbe (bőrbe, légutak nyálkahártyájába),
- fokozódik a vérellátás ill. helyi duzzanat alakulhat ki (csalánkiütés, orrdugulás, tüsszögés),
- szélsőséges esetben a túl sok hisztamintól az erek kitágulnak és leesik a vérnyomás, emiatt anafilaxiás sokk következik be.

 

 

 

 

 

ÚJDONSÁG NÁLUNK!
Vakrámázott vászonkép
nyomtatása saját fotóról,
tetszőleges méretben,
hihetetlenül kedvező áron
.
Vászonkép bruttó árak:
30x40 cm - 5.300 Ft
40x40 cm - 5.600 Ft
40x50 cm - 6.800 Ft
50x50 cm - 7.100 Ft
60x40 cm - 7.500 Ft
70x50 cm - 8.900 Ft

80x60 cm - 11.500 Ft

100x70 cm - 14.500 Ft

A vászonképről bővebben itt olvashat.
Egyéb méretekről ill. a fotók papírra nyomtatásáról kérje
ajánlatunkat e-mailben vagy telefonon.
Átvétel 1 napon belül lehetséges, hétvégén is.

Ide küldje át a nyomtatandó képet és az Ön telefonszámát:
kerdes@posterart.hu
x

 

Google

 

Megrendeléshez kérjük jelentkezzen be.
E-mail 
Jelszó 
Ön még nem regisztrált felhasználónk? Kérjük regisztráljon most!
Rabbit Rabbit
13970,- Ft
Mucha: Parfum Mucha: Parfum
6223,- Ft
Abstract IX. Abstract IX.
25400,- Ft
Jan Vermeer (1632-1675): Lány gyöngy fülbevalóval és turbánnal Jan Vermeer (1632-1675): Lány...
15240,- Ft
Gustav Klimt: Beteljesülés Gustav Klimt: Beteljesülés
12700,- Ft
Kikötőben Kikötőben
21590,- Ft
Tovább
Munkások a magasban Munkások a magasban
29500,- Ft
Rembrandt: Éjjeli örjárat, 1642 Rembrandt: Éjjeli örjárat, 164...
22860,- Ft
Dali: Elfolyó idő Dali: Elfolyó idő
29500,- Ft
Vincent Van Gogh: Szerelmespár Vincent Van Gogh: Szerelmespár
13970,- Ft
Mucha: Napszakok Mucha: Napszakok
16510,- Ft
Virágcsendélet akváriummal Virágcsendélet akváriummal
13970,- Ft
Tovább
Gustav Klimt
Szinyei, Lotz, Csontváry, Munkácsy, Rippl-Rónai
Mucha, Klimt, Monet...
Keretezett képek
Maurits Cornelius Escher Maurits Cornelius Escher
(1898-1972)

Maurits Cornelis Escher 1898. június...
Paul Klee Paul Klee
(1879-1940)

Paul Klee, német festő és grafikus,...
Claude Monet Claude Monet
(1840-1926)

Monet, Claude, francia festő, szület...
Tovább
Reneszánsz művek Budapesten
Minden idők legdrágább festményei
Harmónikus otthon
Acculine Kft.
Vigens Kft.
Huawei UPS
Nosztalgia Kacatok Boltja
Hójelentés online
Webáruház készítés