Főoldal Információ Akciós termékek Hírlevél Kosár Kapcsolat
Vakrámázott vászon képek
- Gustav Klimt (aranyozott)
- Gustav Klimt
- Claude Monet
- Alfred Sisley
- Vincent Van Gogh
- Csontváry Kosztka T.
- Munkácsy Mihály
- Magyar festők művei
- Marc Chagall
- Wassily Kandinsky
- Joan Miro
- Pierre-Auguste Renoir
- Camille Pissarro
- Tamara De Lempicka
- Paul Cezanne
- Amedeo Modigliani
- Pablo Picasso
- Toulouse-Lautrec
- Paul Gauguin
- Egon Schiele
- Edgar Degas
- Salvador Dali
- Alphonse Mucha
- Jan Vermeer
- M. C. Escher
- Vettriano
- Modern
- Festők 15-16. század
- Festők 17-18. század
- Festők 19-20. század
- Mediterrán hangulat
- Virágok, csendéletek
- Régi plakátok
- Absztrakt képek
- Többrészes vászonkép
Papírképek
- Gustav Klimt
- Claude Monet
- Alfred Sisley
- Vincent Van Gogh
- Pierre-Auguste Renoir
- Cezanne
- Schiele
- Chagall
- Klee
- Kandinsky
- Miro
- Tamara de Lempicka
- Pablo Picasso
- Toulouse-Lautrec
- Salvador Dali
- Alphonse Mucha
- Egyéb festők
- Magyar festészet
- Csontváry Kosztka T.
- Vettriano
- Egyéb
Bejelentkezés után veheti igénybe a szolgáltatást!
Gustav Klimt: ÉletfaGustav Klimt: Életfa
25400,- Ft
Csontváry 2017 falinaptár, 13 laposCsontváry 2017 falinaptár, 13...
2540,- Ft
Gustav Klimt: Hölgy legyezővelGustav Klimt: Hölgy legyezővel
20320,- Ft

 

Szecesszió


Mucha: Tánc



A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata.

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. El akartak szakadni mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, valamint a hazugnak tartott historizmustól is (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus .. stílusok).
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat és világkép, nem egységes stílus. Historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg.
A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni).

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó (vonalasan kígyózó) ornamentika az ábrázolás rovására, nagy mérvű stilizálás, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása. Kerülte a szögben törő, egyenes vonalakat. A geometriai forma szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte.

A szecesszió festészete főleg a növényi díszítő jellegű stílizáltságot kedvelte. A tárgyak fény-árnyék által nem befolyásolt saját, helyi színét használta, a körvonalazott és kontúrozott felületeket, a dekorativitást, a légiesített alakokat és az erős allegorizálást.

A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

A szecessziós stílust Európa különböző területein különböző nevekkel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az Art Nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

Kiemelkedő szecessziós festőművészek: Gustav Klimt, Alphonse Mucha, Jan Th. Toorop, Aubrey Beardsley, Edvard Munch

 

 

Gustav Klimt

Gustav Klimt (1862 - 1918) osztrák festőművész, a szeceszió karizmatikus vezetőjeként nemzetközi elismerést is szerzett az osztrák festőknek. Művészetére jellemző a négyzetes forma, az átlós kompozíció, asszimetria, geometrikus stilizálás, arany- és ezüstfüsttel burkolt hátterek, és az erotikus erő megjelenítése. Az első között egyesítette a figuratív és az absztrakt festészetet, a figurákat körülvevő gazdag absztakt motívumok felerősítik az arcok jellegzetes vonásait.


Tájképei

Klimt megrögzött műtermi festő volt, rengeteg tanulmányt készített az allegorikus és portréképeihez. A tájképeit azonban a helyszínen festette előzetes vázlatok nélkül, valószínűleg a megnyugvás és a meditáció öröméért.

Klimt a Flöge-család jóvoltából rendszeresen az Atter-tó mellett töltötte a nyári hónapokat. Monet-hoz hasonlóan ő is a tó közepén, evezős csónakban állította fel a festőállványát.

Tájképein a növények, a fák és a virágok dús vegetációként jelennek meg, hiányoznak az emberek, a horizont és az ég színe nem is látható rajtuk. A Klimt által használt apró festékpöttyöknek valójában nincs közük a pointillizmushoz, a festőt nem a fény felbontása, hanem a dekoratív felületképzés ösztönözte, színhasználata kivételesen gazdag.

Tájképei fokozatosan fejlődtek mozaikstílusból a születőben lévő kubizmus jegyeit viselő kompozíciókká. A helyszínek városiasabbá váltak, megjelentek az építmények.
http://www.klimt.com/en/gallery/landscapes.html

A cassonei templom, 1913
Kastély az Atter-tónál, 1910
Malcesine a Garda-tónál, 1913
Litzlberg, 1914
Schönbrunn, 1916
Házak az Atter-tónál, 1916
Kastély az Atter-tó partján I., 1908
Bükkerdő, 1902
Parasztház Buchberg-ben, 1911
Virágoskert
Tópart nyírfával
Falusi kert feszülettel, 1911-12
Malom az Atter-tónál, 1901
Vidéki ház Weissenbach-ban, 1914

Klimt vakrámás vásznak

 

 

A Stoclet-fríz,
a csöndes boldogság, beteljesülés és életöröm szimbóluma


Gustav Klimt: Életfa


Adolphe Stoclet belga bankár egy brüsszeli ház építésére kötött szerződést Josef Hoffmann építésszel. Hoffmann díszítési lehetőségeket látott a falakban, nem pusztán nagy felületeket, innen ered az együttműködése Klimttel.

 

A Brüsszelben található Stoclet-palota nagy fehér márványburkolatú kockákból áll, a körvonalait az élek aranyozott bronzszegélyei hangsúlyozzák.


Klimt feladata volt a hatalmas ebédlő díszítése. Az ebédlő három falára kilenc táblából álló - kb. 1 x 2 m-es méretű mindegyik - díszítőelemként szolgáló márvány mozaikfrízt alkotott arany-, zománc- és féldrágakő-berakásokkal, melyen megjelenik az élet körforgása, ami egész életében foglalkoztatta Klimtet.
Klimt frízének kilenc táblája absztrakt, stilizált és figurális motívumokat tartalmaz, a festő tekintettel volt a műgyűjtő Stoclet család Kelet-India művészete iránti érdeklődésére.


A fríz az építészetben a klasszikus oszloprendek és párkányzatok egyik része, mely az architráv és a koszorúpárkány között helyezkedik el. Sokszor ornamentális vagy alakos domborművek díszítik. Tágabb értelemben a fríz nemcsak a görög-római klasszikus építészet alkotásait, hanem más stílusú épületeket is díszítő folytatólagos szalagszerű mező, amelyet figurális vagy ornamentális díszítés egészít ki.

 


A palota magántulajdonban van, belső terei (köztük az ebédlő Klimt mozaikjaival) sajnos nem látogathatók.

A fríz központi motívuma a spirálok alkotta életfa, az Aranykor szimbóluma. Az élet és a tudás fájával az ember az édenkertben találja magát. Ez a szimbólum minden fontos motívumot egyesít, ami fontos volt Klimt számára.
Az egyik fa alatt táncoló lány a várakozást jelképezi (talán a művészet allegóriája), az ölelkező pár a másik fa alatt a beteljesülést jeleníti meg, ez a szerelem allergóriája, mely nagyon közel áll a Csók című képéhez. A figurák maguk is absztrakt mozaikká válnak, nincs különbség előtér és háttér között.


Klimt a mozaik megtervezésekor nagy méretű karton vázlatokat készített, melyek ma is megtekinthetőek Bécsben (MAK - Museum für angewandte Kunst).

Klimt aranyozott vakrámás vásznak

 


Klimt arany korszakának csúcspontjai




Gustav Klimt: Portrait of Adele Bloch-Bauer I. (1904-1907)
olajfestmény, a vásznon arany és ezüst fóliával, 138x138 cm

Klimt aranyozott vakrámás vásznak



Klimt festészeti stílusai közül az arany korszakának nevezett időszakban született ez a gazdagon díszített, mozaikszerű festmény, melyen a festő három évig dolgozott Bécsben.
Mindkét Adele-kép a második világháború alatt a nácik kezére került, csak 2006-ban ítélte a bíróság vissza az eredeti család tulajdonába, akik árverésre bocsátották a műveket, melyen rekordáron találtak új gazdára.



aa
A képet Adele férje, egy tehetős cukorgyáros vállalkozó rendelte Klimt-től, mivel szívesen szponzorálta és támogatta a festőt.
Adele az egyetlen olyan Klimt-model, akit a festő kétszer is megfestett.




Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer II. (1912)
méret: 120x190 cm

 

 

Klimt: A csók


Gustav Klimt: A csók, 1907-1908
180x180 cm, megtekinthető Bécsben, a Belvedere palotában
www.belvedere.at

 

 

Alphonse Mucha

Alphonse Mucha (1860 - 1939) cseh festő, plakátművész, szobrász, grafikus. Nagyon sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, szobrot, ékszereket és ékszerüzletet.


Parfum Rodo, 1896


A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek központja volt. Itt szerény körülmények között élve különböző festőknél tanult, miközben könyvillusztrációval kereste meg a megélhetését. Rövid ideig Paul Gauguinnel volt közös műterme. 1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán.

Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak, a századforduló legismertebb színésznőjének köszönhette, aki 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki a „Gismonda“ színdarab plakátját. Mivel nem tudta elérni azt a festőt, akivel dolgoztatni szokott, a megbízást Mucha kapta. Párizsban mindenütt feltűntek a színésznőt és a színházat népszerűsítő plakátok, amelyek meghozták Mucha-nak a világhírt.

A kaméliás hölgy
1896
A szamaritánius
1897
Gismonda
1894
Mucha a bizánci mozaikokat idéző stílusban készítette el Sarah Bernhardt-ról az első plakátját. A színezett litográfia technikájával nyomtatott, hosszúkás formátumú plakát stílusában és szemléletében is megújította a színházi plakát műfaját. Nem egy jelenetet ábrázolt, hanem a drámát érzékeltette egy kifejező, de stilizált mozdulaton keresztül. Az első plakát sikere után a rajongással körülvett párizsi híresség szerződtette Muchát, aki ezután hét éven át készített Bernhardt és színháza, a Theatre de la Renaissance számára plakátokat.

 

Smaragd
Modell fotója Mucha műtermében
A mozdulatok keresettek, szinte szimbolistán stilizáltak, rögzítésükben a kor új vívmánya, a modelltanulmányokat helyettesítő, beállított fotográfia segíti Mucha munkáját.


Fennmaradt ékszerei közül a legismertebb a sokszor kiállított és reprodukált kígyó formájú karperec, amelyet láncocska köt össze egy kígyófejű gyűrűvel. 1899-ben készült aranyból, opálokból, rubinokból és gyémántokból – szerepelt a világkiállításon, díjat hozott Fouquet-nek a turini kiállításon, és nagy valószínűséggel Sarah Bernhardt-é is volt.

 


Alphonse Mucha: Tavasz, nyár, ősz, tél
Mucha az alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként (táblaképként) rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok. Dekoratív pannói közül az Évszakok első, 1896-ban megjelent sorozata átütő sikert aratott.

 


Párizs, Fouquet ékszerüzlet, 1901
Az ékszerész, Georges Fouquet egy elegáns üzletet akart nyitni, ahol olyan ékszereket készít és árusít, amelyeket a kor legjelentősebb művészei terveztek. Muchát kérte fel, hogy tervezze meg a kor szelleméhez méltó üzlethelyiséget, a berendezéssel és homlokzattal együtt. Mucha tetszése szerint használhatott fel minden anyagfaját, a fémtől kezdve egészen az üvegig. A műhelyt, ahol a kemencében állandóan égett a tűz, bronzpávát mintázó fallal választotta el az üzlettől – a páva szétterített farktollazatán színes üvegszemek ragyogtak. Mucha az egyszerű, elegáns bútorzatot értékes fafajtákból faragtatta ki, a szökőkutat bronz leány aktszobrokkal zárta le, a falakat üvegpannókkal, stukkó díszekkel borította, s a padlót mozaikból rakatta ki. A vitrinekben kiállított ékszerek nagyrészt szintén az ő tervei alapján készültek.

 


Sikerei csúcsán, 1904. február végén Mucha az Egyesült Államokba hajózott, ahol a New York-i felsőbb körök hölgyeinek a portréit kezdte festeni. Ezekből az olajképekből azonban hiányzott pasztell portréinak közvetlensége és elevensége.

1909 karácsonyán ígéretet kapott Charles R. Crane milliomostól, hogy finanszírozza monumentális mitológiai-történelmi ciklusát, a Szláv eposzt. Ezért 1910-ben visszatelepült családjával Csehországba, ahol a zbirohi kastélyban élete nagy álmának megvalósításához szükséges tágas műtermet bérelt.


Korabeli fotó Mucháról a műtermében, a Szláv Eposz készülő képeivel


Mucha elképzeléseiben a szláv testvériségen alapuló cseh nemzeti identitás erősítésének eszméje jelent meg. A sorozat a pánszláv eszme szellemében a szláv népek legjelentősebb eseményeit ábrázolja monumentális 6x20 méteres vásznakon. 18 év alatt készült el a 20 monumentális festményből álló sorozat. Első 11 darabját 1919-ben hatalmas érdeklődés mellett állították ki a prágai Klementiumban. Az 1913-ban elkészült Szláv eposz húsz festményből álló sorozatát 1928-ban Prága városának ajándékozta.

Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit. 1939-ben Csehország annektálásakor a Gestapo az elsők közt tartóztatta le, és bár szabadon engedték, a börtönben kapott tüdőgyulladás miatt még ebben az évben meghalt.

 

 

 

Faragó Géza

 

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25 - Budapest, 1928. szeptember 23) magyar festő és grafikus, a magyar szecesszió jelentős képviselője. Szakmai sikereit elsősorban színházi díszletterveinek és plakátjainak köszönhette, 1910 és 1915 között a Király Színház, majd a Fővárosi Operettszínház és a német filmgyártó vállalat díszlettervezője volt. A magyar grafikában megteremtette a hirdetésnek a szembeszökő és figyelemkeltő módját.


Faragó Géza: Önarckép - karikatúra


Jómódú családja révén fiatalon magántanulóként festészetet tanulhatott. 1898-ban Párizsba utazott tanulni, ahol bejutott az Arts Decoratifs-ba, ami a kor leghíresebb oktatási-művészeti intézménye volt. Két évig Alphonse Mucha műhelyében dolgozott. Ő volt az egyetlen a magyar tervezők közül, aki első kézből ismerhette meg a neves és divatossá vált cseh mester alkotásait. Az allegorikus alkotások helyett Faragót azonban a kevésbé patetikus rajzok érdekelték.

Később Párizsban megnyitotta önálló műtermét is. Reklámokat és plakátokat készített, többször kiállított a párizsi Salonban. Motívumain érződik a párizsi szecesszió szimbolizmusa, és az akkor még aktív Nabis-csoport intim, nagyvárosi folklórja.
Mivel nem tudta tovább fizetni a műterme bérét, 1902-ben visszatért Magyarországra. Két nyáron keresztül Fényes Adolf műtermében festett Szolnokon, majd a kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald mellett dolgozott. Plakátokat, karikatúrákat és díszleteket is készített. Tizenöt évig az Operett Színház tervezője volt.



Faragó Géza: A szimbolista, 1908
Faragó a jeleneteiben a hangsúlyt elsősorban a humorra, a vidámságra helyezte, remek karikaturista volt.

 


Tungsram wolfrámlámpa plakát,
1912
1912-14-ben Faragó Géza megalkotta egyik leghíresebb plakátját, a Tungsram cég számára a Tungsram Volfrámlámpa című művet. A plakát stilárisan és formai utalásaival is a Nabis-csoport által kedvelt, vertikális osztású paravánképekre emlékeztet. A képen egy nőalak látható macskával, háttérben táj, a kép bal oldalán a Tungsram felirat és egy izzó helyezkedik el. Faragó plakátján a két karakter elkülönül egymástól, a dekoratív, éles sziluettel rajzolt hölgy könnyed eleganciájú, míg a macska a lábánál titokzatosságot sugall. A sötét foltként megjelenített kandúr ugyanúgy elválik a kompozíciótól és a háttértől, ahogy az utólag a papírra applikált szöveg. Ezzel emeli ki a plakát a reklám mondanivalóját. A plakát fontos szereplője a fény. A fentről jövő éles fény elől a nő eltakarja az arcát, a macska pedig követi a tekintetét. A háttérben a halászfalu fényei jelennek meg, míg az égbolton a csillagok fénye látszik.

 

 

 

 

Google

 

Megrendeléshez kérjük jelentkezzen be.
E-mail 
Jelszó 
Ön még nem regisztrált felhasználónk? Kérjük regisztráljon most!
Jack Vettriano: The singing Butler Jack Vettriano: The singing Bu...
3899,- Ft
Gustav Klimt: Templom a Garda tónál Gustav Klimt: Templom a Garda...
19050,- Ft
Gustav Klimt: Tree of Life (Életfa) Gustav Klimt: Tree of Life (Él...
44450,- Ft
Alphonse Mucha: Seasons: Autumn (Ősz) Alphonse Mucha: Seasons: Autum...
3899,- Ft
Vincent Van Gogh: Red boats Vincent Van Gogh: Red boats
13970,- Ft
Jack Vettriano: Elegy for a dead Admiral Jack Vettriano: Elegy for a de...
3899,- Ft
Tovább
Pablo Picasso: Guernica Pablo Picasso: Guernica
19050,- Ft
Wassily Kandinsky: Reciproque Wassily Kandinsky: Reciproque
13970,- Ft
Mucha: Napszakok Mucha: Napszakok
16510,- Ft
Vettriano: Mad Dogs Vettriano: Mad Dogs
25400,- Ft
Mucha: Évszakok II. Tavasz Mucha: Évszakok II. Tavasz
12700,- Ft
Alfred Sisley: Fasor Alfred Sisley: Fasor
13970,- Ft
Tovább
Gustav Klimt
Szinyei, Lotz, Csontváry, Munkácsy, Rippl-Rónai
Mucha, Klimt, Monet...
Keretezett képek
Wassily Kandinsky Wassily Kandinsky
(1866-1944)

Kandinsky, Vassiliyj, orosz festő, g...
Edgar Degas Edgar Degas
(1834-1917)

Degas Hilaire Germain Edgar, francia...
Claude Monet Claude Monet
(1840-1926)

Monet, Claude, francia festő, szület...
Tovább
Reneszánsz művek Budapesten
Minden idők legdrágább festményei
Harmónikus otthon
Acculine Kft.
Vigens Kft.
Huawei UPS
Nosztalgia Kacatok Boltja
Hójelentés online
Webáruház készítés